Örömmel olvastam a Balatoni Halászati Zrt. honlapján, hogy csak most 2008 áprilisában 251.000 elõnevelt csukát telepítettek a Balatonba. Az igaz, hogy a felsorolás alapján csak az északi part kapott belõle, de reménykedem abban, hogy nagy vándorlás lesz és mindenkinek jut ezekbõl a sportos halakból egy-egy szép hajnalon. A telepítés táblázatot a bejegyzés végén találjátok meg.

Kicsit összefoglaltam amit érdemes tudni és néhány videót is feltettem kedvcsinálónak.

Az elmúlt napokban a széljárástól függõen tucatjával sodródtak haltetemek a part közelébe a Balaton egyes partszakaszainál, ami a szakemberek állítása szerint a természetes tavaszi halelhullás eredménye.

Angolnák, keszegek és busák tetemei okoztak riadalmat a Balaton partjánál, fõként a Tihanyi-félsziget egyes partszakaszainál és Balatonvilágos térségében. Tavasszal, amikor gyorsan felmelegszik a víz, természetes jelenség a halak nagyobb számú elhullása, ami a pünkösd utáni napokban kezdõdött, és várhatóan június elejéig tart - mondta el az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa, Specziár András.

Az Ipoly hazánk egyik legkevésbé ismert, igen szeszélyes vízjárású folyója. A trianoni idõkben is egy nagyobb árhullám vonult le a folyón, így eshetett meg, hogy az amúgy alig néhány méteres mederátmérõvel rendelkezõ vizet hajózható folyóként könyvelték el.

Mivel Szlovákia kevés megfelelõ minõségû szántóterülettel rendelkezik, az '50-es évek táján elindult a - Hulinova szlovák mérnök tervei szerinti - folyószabályozás.

A balatoni nyíltvízi süllõzés eredményességének egyik kulcsfontosságú tényezõje a csali, hiszen ? többek között ? éppen a megfelelõ csalétek kiválasztása határozza meg, hogy kapcsolatba kerülünk-e a süllõkkel. Gyakran nagyon is sok múlik azon, hogy mit, milyen formában és milyen módon kínálunk fel tüskéshátú kedvenceinknek. Ha nem találjuk el a szájuk ízét, az jelentõsen csökkentheti a kapások számát. A sorozat e részében a sikeres csalik és felkínálási módozataik kérdéskörét részletezzük.

Hol rejtõznek?

A laposabb partvédõ kõszórások töve ritkán, inkább csak a küszök ívásakor ad süllõt

A meredeken mélybe nyúló, mólószárakat védõ kövezések sokszor jó horgászhelyek

A nádasok elõtt a nyár folyamán nem ritka a süllõ

A ritkás hínármezõk mentén egészen kora õszig ígéretes horgászhelyeket találhatunk

Természetesen a Balatonban is vannak (bizonyos idõszakokban) tartáson tanyázó süllõk ? tartás, akadó azonban a mederfelület hatalmas méretéhez képest nagyon kevés van.

A Balaton Közép-Európa egyetlen olyan nagy és sekély vizû tava, amelynek hõmérséklete nyáron tartósan 20 Celsius-fok felett van, sõt a forró és szélmentes nyári idõszakban a víz hõmérséklete akár 30 fokot is megközelítheti. A hatalmas felülethez (600 négyzetkilométer!) azonban éppen a sekélység miatt relatíve kis térfogat tartozik, emiatt a tó teljes vízkészlete gyorsan kihûlhet, és ritkaságszámba megy, ha a tél közepére, végére nem borítja jégpáncél.

A süllõ fárasztása abból áll, hogy fel kell tornászni a mélyebb vízrétegekbõl, nagyobb példányainak fárasztása rendkívüli horgásztudást, tapasztalatot igényel, a kissebbje az elsõ kirohanás után rendszerint megadja magát. A szákolásnál oda kell figyelni, fõleg ha a horog a csontos szájpadlásba akadt, ilyenkor semmi esetre se erõltessük, inkább hagyjuk, hogy néhányszor visszaperdüljön a mélybe, természetesen a zsinórt tartsuk mindig feszesen. A szákolás csak akkor eredményes, ha a süllõ kissé oldalára dõlve hagyja magát vezetni, mindig fej felõl merítsünk.

Süllõzésre, ha élõhallal horgászunk, egy fontos szempontot figyelembe kell venni, ez pedig a csalihal mérete. Ugyanis a süllõnek nincs akkora szája, mint a csukának, így nem képes elnyelni egy átlagos süllõ egy 10 cm-nél nagyobb csalihalat. A kishalak közül is a hosszúkásabbakat részesíti elõnyben. A hal fajtája is döntõ fontosságú lehet, a szivárványos ökle áll az elsõ helyen a második a küsz, követi a kisebb bodorka, vörösszárnyú keszeg, sügér, naphal apróbb példányai.

Fenekezõ horgászathoz válasszunk 3 m körüli horgászbotot 30-60 g dobósúllyal, és B akciós horgászbotot. Az orsó 40-es kapacitású, a zsinór max. 0,30 mm átmérõjû, de ha a Balatonon és valamely nagyobb állóvizünkön horgászunk érdemes megkockáztatni a vékonyabb zsinórt 0,20 mm-ig. Úszózáshoz tartásban 3,5 m-es 40-80 g dobósúlyú B akciós gerinces botot alkalmazzunk, az orsó 40-es kategóriájú, a zsinór 0,30-as legyen. Pergetésre 2,70-3,00 m hosszú 20-40 g dobósúlyú horgászbotot használjunk, 40-es kapacitású, megbízható fékrendszerû és legalább 3 golyóscsapággyal rendelkezõ orsót használjunk.